Az a jó, az a vitális, akkor vagy kész a mai túl gyors, túl sok, túl „okos” világ kezelésére, ha már cselekvés közben megszületett a következő két-három célod. Ekkor leszel és vagy aktív és nem inaktív. Az élet lényege, értelme a mozgás, a célok, a cselekvés. Ennél többet nem adhatunk, nem mondhatunk Neked. Légy proaktív! Ezen áll vagy bukik a Föld nevű bolygó minél hosszabb élete. Ha pedig képes vagy lemondani a két legrosszabb emberi tulajdonságról, a mohóságról és az irigységről, máris sokat tettél ezért a kis csoda bolygóért! Köszönöm a figyelmeteket, köszönöm, hogy öt héten, harmincöt napon át kísértétek az utamat, a gondolataimat, az üzeneteimet! Vigyázzatok magatokra és a Földre!😊
Mindig a vége a legnehezebb egy ekkora vállalkozásnál. Úgy érzed, sosem volt ilyen messze a cél…
Mikor közel a cél, akkor a legnehezebb. Tartani a fókuszt, koncentráltnak maradni, figyelni minden lépésre. Semmit nem hallok meg a külvilág zajából: „Most már meglesz!” „Innentől sima ügy!” „Ujjgyakorlat.” „Mi ez neked?” Na, ekkor lehet a legnagyobbat bukni. Tehát: holnap folytatom, mintha még több hét lenne vissza. Bakony. Szép és kemény. De vár. Köszönöm a figyelmeteket!
Ha úgy érzed, már elmondtál mindent, ne erőlködj tovább! Aki empatikus, félszavakból is megérti az üzenetedet, aki gyenge ehhez, annak pedig hiába magyarázod. Ez a bolygónk problémája is – a csak „felhasználók” valóban csak használják, akik pedig értik, érzik a problémát (ami most már óriási), azok lassan belefáradnak a”tiszteletkörökbe”. Én nem. Hiszem: az utánunk következő generációk, szűkebb családunk és az ő utódjaik okán is fáradhatatlanul küzdenünk kell. Nem a Marsért. Az csak néhány embert fog érinteni a tízmilliárdból. A Föld nevű bolygóért, amely – egyelőre – mindenkié…
Egy ekkora vállalkozás csodálatos lehetőség arra, hogy megtudd – ki is vagy valójában, hol vannak a határaid, kik az igazi barátok s kik a szóemberek a környezetedben. Mérhetetlenül sok köszönettel tartozom valamennyiőtöknek, akik segítettetek, akik többször is segítettetek, akik nem tudtatok segíteni, de minden eszközzel megpróbáltatok. Hálám egész életetekben kísérni fog. S persze voltak (vannak és lesznek) olyanok is, akik nagyon okosak vagytok és mindenféle rálátás és tapasztalat nélkül miniszterelnöknek és szövetségi kapitánynak képzelitek magatokat. Erről egy dolog jut az eszembe csupán: amikor beköszönt majd a „váratlan” jégkorszak, gyanítom, nem fogtok annak a néhány mongolnak vagy eszkimónak a soraiba tartozni, akik meg tudják oldani a jurta- vagy iglukészítés akut problémáját. Higgyétek el: nem, nem haragszom rátok. Csak jelezni szerettem volna, hogy ez annyira magyar, nagyon magyar:-))). Köszönöm a figyelmeteket!
Amikor már úgy érzed, vége mindennek, na, akkor kezdődik csak igazán a dolog…
„Sohase mondd, hogy vége – csak azt mondd, hogy ennyi megérte…”
Hiába gyönyörű a Föld nevű bolygónk, ha az ‘országoknak’ már nehezen nevezhető emberek csoportjait egyre őrültebb emberek vezetik Európától Ázsián át a világ többi részéig. Maga a bolygó és mi is csupán már csak eszközök, játékszerek, kísérleti alanyok vagyunk ebben a káoszban…
Van, amikor jobb, ha nem mondasz semmit, csak teszed a dolgodat – ez a legrövidebb út a célig.
Ha hosszú a döntésig vezető út, eleve bukásra vagy ítélve. Túl gyors ehhez a világ. Dönts – cselekedj! Légy bátor! Ma ez a siker egyik titka!
Amikor azt érzed, nem megy tovább, ott jön elő belőled az igazi éned! Kiért? Miért? Ki fontos? Ki nem? Mi fontos? Mi nem? Mennyire bírod, mennyire viseled a fájdalmaidat, mik az erősebbek: a kifogásaid, hogy miért nem folytatod vagy a céljaid, hogy kikért és miért fontos a vállalkozásod. Hogy vannak-e ellendrukkerek? Persze. Mindig. Ilyen az emberi természet. Ilyenek az emberek, de különösen igaz ez a magyar emberekre… Egy barátom kérdezte, hogy elengedtem-e ezeket. Azt feleltem neki: persze. Ők a legkevésbé fontosak számomra a bolygó szempontjából.
Nem a fejlődéssel van gond – ez a világ természetes része. A mértékkel. Mert a két legalapvetőbb emberi tulajdonság: az irigység és a mohóság. S ebben az esetben a mohóság lassan már mértéktelen, megállíthatatlan, amely gyorsuló tempóban sodorja a bolygót a végzete felé…
Minden egyes utazás, minden egyes új élmény, szinte minden egyes megszólalás ismeretlen emberek részéről immár sokkolja az embert. Te jó ég! Hová tartunk? És ilyen gyorsan??? A kontraszt? A még élő természet…
Ahogyan egy emberfióka, egy ember, egy állat, egy gép motorja is szeret „szeretve” lenni, úgy a Föld nevű bolygónak is igénye van erre! Szeresd hát Te is, feltétel nélkül, figyelj rá, ápold, gondozd, vigyázz rá, őrizd az utánunk jövő nemzedékeknek! Megérdemli. Ő hordja, viseli a Mi életünket is a hátán…
Te kivel vagy? A medvével vagy a vadásszal?
Én szeretem ezt a Föld nevű bolygót…
Egyedül kevesek vagyunk – együtt sokkal könnyebb…
Ahol mindenki más föladja – ott kezdődsz TE!
AmÍg nem hiszel önmagadban, addig nem hiszel a világ megváltoztatásának a lehetőségében sem! Minden kicsiben kezdődik – egy emberrel. Ez akár te is lehetsz. Hiszem, hogy a bolygónk ránk vár, az „egy emberekre”. Hiszel ebben? És önmagadban? Ha igen, egyetlen dolgod van csupán: cselekedj!!!
„You know, go now, no time…” /A nagy pénzrablás/
Soha nincs késő… Minden más csak szöveg, lustaság, felelőtlenség! A bolygó sem tart örökké…
A legfontosabb üzeneteim a számotokra: baj van. Csak mi tehetünk rendet a szűkebb és tágabb környezetünkben. Nem más, de nem is egy másik bolygó… Trendi dolog a Marsról beszélni, de tudod, hányan jutnak el oda??? Itt vagyunk itthon. A Föld nevű bolygón. Én legalábbis. Ezek szerint cselekszem. S TE?
A bolygónk csak élné az életét – mi avatkozunk bele az övébe. Mihez hasonlítsam ezt? Vadak, őslakosok – s ekkor odakeveredik egy „embernek” nevezett élőlény. A többit tudjátok, ismeritek… Szégyen. A piramis tetején a politikusok. Nálam a legalján. Az a legszélesebb… Természetesen tisztelet a kivételnek.
Nincs sikerrecept – ÚT van, amit Neked kell végigjárnod…- legyen az a Kékkör, az El Camino vagy bármi a lelkedben. Egyet kérek csupán: tedd meg! Önmagadért!
Mesterséges intelligencia? Fejlődés? 7G…? Másik bolygó? Én a Földre, a lassulásra, a természetre szavazok. A látszólagos fejlődés egyenlő az öngyilkossággal – még több Al, még több információ, még több robot, még több informatika, még több, még több, még több… Lassíts! Állj meg! Fedezd fel ismét a természetet! Mutasd meg a gyerekeidnek, unokáidnak, mi a VALÓ VILÁG! Celebek nélkül, influenszerek nélkül… Tiszta környezetben, tiszta természetben. Mert ennyire egyszerű (lenne) a világ.
Minden nap fontos. El sem hiszed, mennyire. Ismered ezt a szót: majd? Na, ez az a szó, amely semmire sem jó. Azt jelenti: sosem. Minden nap fontos. El sem hiszed, mennyire. Ismered ezt a szót: majd? Na, ez az a szó, amely a bolygónak sem jó. Nem ér rá(nk) várni. Azt jelenti: sosem. Minden nap fontos…
Vállald végre a véleményed! Ne „sutyorogj” – mondd el! Féltsd a bolygót, mutass példát, cselekedj! Higgy az igazadban! A bolygó, a környezet, a természet veled lesz! S ha már elköveted azt a hibát, hogy bekapcsolod a televíziót, a rádiót, kérlek, ne a híreket bámuld és ne vesd alá magad a napi folyamatos agymosásnak, hanem kapcsolj a természet- adókra – a valóság és az igazság ott van…
A legbutább élőlény az ember. Túl gyors fejlődés, túl sok információ, túl gyors növekedés, túl sok háború, túl sok bolygó pusztítás, túl sok fölösleges dolog, túl, túl, túl… Késő. Mert közben úgy élik az emberek az életüket, mintha semmi gond nem lenne. Önbecsapás…
A környezet- és természetvédelem nagyon egyszerű, szinte észrevétlen dolog lenne – ha mindenki nem a másikra várna…
Magyarország kétszer annyit költ környezetromboló közúti fejlesztésekre, mint a környezetbarát vasútra…
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Magyarországon 2010-ben megszűnt… Feladatait ma az Agrárminisztérium „látja el”… Lassan tíz éve nem foglalkozik a környezettel és annak fenntarthatóságával az ország…
Ha azt hiszed, más majd megteszi helyetted – tévedsz! A saját sorsodért te magad vagy a felelős. A bolygóért mi együtt, közösen.
A környezetvédelem nem valami trendiség – a menekülési útvonalunk
Menthetetlenül elmúlt egy világ. A MI világunk. Nekünk kell változnunk, alkalmazkodnunk – ha tetszik, ha nem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy föl kell adnunk önmagunkat, elveinket, céljainkat, álmainkat – csupán más módon kell ezeket megvalósítanunk!
Ha sosem adod fel, ha kitartasz, ha nem szívsz mellre mindent, ha adni akarsz másoknak s ha fontos számodra a bolygó jelene és holnapja – az eredmény nem marad el, bármennyire is lehetetlennek látszik!
Sosem késő semmi – csak legyen célod!