Sokszor a körülmények megváltozása késztet bennünket arra, hogy változtassunk az életünkön. Sokszor viszont a kényszer diktálja a változtatást, ilyen például a kiégés (burn out). Én mindenesetre azt gondolom, hogy változtatni még időben kell, mielőtt a teljes kiégés állapota bekövetkezne.

Sziasztok,

ma kora reggel nem mindennapi élményben volt részünk: Piri néni, a gánti Vértes Vendéglő motorja hajnali 3/4 5-kor forró teával és friss pékáruval várt minket az étteremben. Külön kértem, hogy ne keljen föl miattunk, de Ő…
Ez a 78 éves, fiatalos hölgy a lelke, a háttere a 105 éve és immár ötödik generáció által üzemeltetett, rengeteg visszajáró vendég által kedvelt, színvonalas gánti étteremnek és szálláshelynek. Megindító volt…Ajánlom mindenkinek!!!
Édesanyámat láttam, éreztem benne…Köszönjük, Pirike, bízom benne, még sokszor találkozunk!!!
Köszönjük, egyúttal pedig gratulálunk a napokban kinevezett friss gánti polgármesternek, Krausz Jánosnak a sok segítségért!!!
Szokás szerint (nagyon) sötét volt még a rajtomnál, de ez nem zavart, megvannak a megfelelő fényforrásaim. Az óriási szél azonban ma reggel már figyelmeztető jel volt a közelgő időjárás változásra… Egy réteggel több is került rám.
Tegnap este elájultam a fáradtságtól, reggelre azonban már pihentnek éreztem magamat – így vágtam neki az útnak.
A tegnapi KÉKTÚRA NAPJA még éreztette a hatását, a megszokottnál többen járták a turistautakat, ám szerintem a következő két nap özönvize kiüríti az erdőket. Rajtam kívül:-)))… Nekem nincs más választásom. S itt kezdődnek az üzeneteim üzenetei:-).
A mai nap első harmada a Somlyóvárig tartó hosszú-hosszú kaptatóval ért véget. Eszembe jutottak a korábbi Bécs-Budapest Szupermaratonok, a Tata utáni agostyáni emelkedők, szorozva 2X…:-). A kulcsosháznál magam voltam a magam társasága.
Innentől aztán néhány órán keresztül előbújt a nap is, élmény volt egy kis simogató meleg a csak lassan csillapodó szélben. A lábaim egyelőre teljesen rendben vannak, a Saucony Peregrine 10 is remekül működik, már csak néhány szervezési dolog és egy kis forráshiány a megoldandó feladat az elkövetkező napokban. Nem mondom, hogy ideális így futni, de ez a szitu…:-). A végére minden a helyére kerül – tudom:-).
A nap második részében már mutatkoztak a fáradtság első jelei, de nem volt vészes, végig kontroll alatt tartottam a testemet.
A Gerecse-tető alá való fölkapaszkodás szintén jó kis játszma volt, időnként megnyugtattam a testemet, hogy nem is vagy fáradt, ez csak vaklárma:-).
Pusztamarót után ismét rátettem egy lapáttal,mert jól álltam km-ben és időben, majd a nap végén következett a szokásos kis logisztikázás…
Reményeim szerint szép lassan utolérem magamat, ami nem kis győzelem lesz, utána már „dombon a tanya”…
Szerencsére ma külső tényező nem zavarta a futást, ami jó hír, hiszen a kísérő autóval mindössze egyszer tudtam találkozni a nap folyamán az útvonal sajátosságai miatt.
Holnap?
Gerecse, Gete, Pilis, Budai-hegység…
Szép, változatos, szintes kihívás, plusz az előrejelzések szerinti monszun. Végre valami:-)…
Meglátjuk. Gyertek velem, velünk:-)!!!

Köszönöm az érdeklődéseteket, a figyelmeteket!

Matyi