81,5 km – 2.015 m. szintkülönbség
Egészen elképesztő nap állt előttünk, még előző késő este is ezt szerveztem, próbáltam tető alá hozni: olyan helyre bejuttatni a filmes stábot, amely unikum, kuriózum, csak a kéket választók számára elérhetők maximum…
Mint egy hattyúdal, de olyan, amelyet meg kell mutassunk mindenkinek.
Hét éve készültem arra, hogy, ha csak néhány másodpercre is, de megmutathassuk az embereknek ezt az elzárt világot – lentről és fentről is…
Köszönöm az ANPI (Aggteleki Nemzeti Park) kollégáinak, munkatársainak, hogy ezt lehetővé tették, külön is Bacsó zsoltnak, Rózsa Sándornak, Izsó Ádámnak, Kanyok Zsoltnak, Kanyokné Briginek és külön Veress Balázs igazgató úrnak az engedélyt a területen való mozgásunkhoz, külön Ádámnak a szakértő vezetést!!!
Hajnalban köd, délelőtt pára, késő délelőtt csöndes napsütés, kora délután simogató őszi idő, közben pedig brutális km mennyiség, nagyon fáradt állapot, életmentő Knyihár féle csabai kolbász, nekem és a stábnak is…
Köszönjük, Misi!!!
A többi, nevezzük ma délutáni szösszenetnek, majd talán holnap…
Köszönöm a figyelmeteket!
