23. nap – Szarvas – Mindszenti-rév

Főoldal/Beszámolók/23. nap – Szarvas – Mindszenti-rév

23. nap – Szarvas – Mindszenti-rév

“A nagy kaland művészete a túlélésben rejlik.
Kockázat nélkül elképzelhetetlen egy kaland.
A kockázat alapvető feltétele a kalandnak, de nem a célja. Az enyémnek sem. Ezt a vállalkozás mértéke határozza meg.
Nem élek a kockázat bűvöletében, nem is keresem, de reálisan számolok vele.
Az élet mindig kockázatos, az intenzív élet pedig csak növeli a kockázatot. Az enyém ilyen.
Én azonban nem félek a kockázattól, mert a kudarcot is megengedem magamnak.”

Sziasztok,

kegyetlen kemény nap előtt álltam.
Egy nagyon nagy mentális kihívás előtt. Horizontálisan.
Talán emlékeztek, min mentem keresztül az Északi-középhegységben, amikor közel hetven órán át kellett szakadó esőben futnom. Indulni, folyamatosan futni és érkezni. Újra és újra.
Most immár ötödik napja küzdök a sárral, a csúszkálással, a lépéseim korrigálásával, miközben azt is figyelnem kell, hogyan reagál erre a sartoriusom, a szabóizmom, amely másfél éve elszakadt a balatonfüredi hatnapos ultrafutó világkupán. Rettenetes mentális küzdelem ez, mert közben haladnom is kell(ene) :-))). Nem mindig sikerül…
Ez ma pontosan így volt. A legnagyobb odafigyelésem ellenére sem haladtam, egyszerűen fölfalt a sár. Minden tekintetben. Ehhez járult a horizontális kihívás, a mérhetetlenül hosszú egyenesek végeláthatatlan sora, melyek egy idő után összeolvadtak a messzeségben. Fejben, lélekben és a valóságban is.
Megrendítő élmény, amikor elvész az idő- és távolságérzeted…Ma pont így jártam. Láttam magamat kívülről, amint órákon át korcsolyázom a vendégmarasztaló délkelet-alföldi sártengerben – sajnáltam ezt a srácot:-).
Mielőtt azonban teljesen az önsajnálatom hatása alá kerültem volna, mindig megkérdeztem önmagamtól: küldtek ide vagy jöttem?
S ekkor minden egyes alkalommal visszazökkentem a saját realitásom világába, fölriadtam és célorientálttá váltam. Mentem. Haladtam. Küzdöttem. Lépésről lépésre – szemben találtam magam a vágyálmom realitásával.
Ez volt a legfontosabb üzenetem ma önmagam és mások számára.
Sose add fel!
Szeretném megköszönni Ópusztaszer önkormányzatának, Makra József polgármester úrnak illetve az Erdei Vendégházak vezetőségének és személyzetének a segítséget, a figyelmet, a minden igényt kielégítő szállást! Nagyon jó szívvel ajánljuk mindenkinek!
Köszönöm a figyelmeteket! Holnap, veletek, ugyanitt, immár Csongrád-Csanád megyében, a Tisza-mente és a Homokhát tájain!

2020-10-31T09:33:20+00:002020.10.30.|Beszámolók|
Go to Top