26. nap - október 17.: Eperjes – Ópusztaszer

(61 km, 10 méter szintkülönbség)

 

"A futás a természetben a legcsodálatosabb gyógyszer, amivel valaha is találkoztam!"

 

Sziasztok!

Tegnap este megérkezett néhány gyerkőc (Benci, Kincső, Bálint ) a családból, reggel még a három operatőrünk (Gyuszi, Gábor, Béci) és kis Gyuszkó  is csatlakozott hozzánk, így hajnalban népes csapat indult útnak Békéscsabáról a rajt helyszínére.

Erősen sötét volt még, amikor nekivágtam a mai bő hatvan km-nek. Kíváncsi voltam, hogy továbbra is ragadós sárban kell-e küzdenem. Sajnos igen volt a válasz. Persze igyekeztem a dolgok jó oldalát is nézni – legalább nem fújt a szél és nem esett az eső. Ez is segítség volt a korábbi napok különböző kihívásaival szemben.

Árpádhalmon már komoly sármennyiség éktelenkedett a terepcipőm talpán, melyet nem volt egyszerű fölöslegesen magammal cipelnem.

Nagymágocsig hasonló volt a helyzet, itt egy kis frissítés volt a terepezés, aszfaltozás után, aztán kiértem az ótompaháti országútra, ahol nem egy életbiztosítás a futás, szerencsére, ha nem tévedtem, mintha kerékpárút alapozását kezdték volna meg…

Ótompahát végén egy nagyobb energiapótlás, aztán futás tovább Ördöngős felé. Nem volt leányálom a szakasz, egyre jobban ragadt a néhol agyagossá váló talaj, kiváltva azt, hogy először a bal térdem belső porca, aztán a lovaglóizmom kezdett el fájni a régóta tartó és egyre nehezebb terheléstől.

Igyekeztem rögtön lereagálni a helyzetet, új terepcipőt vettem föl,  bízva abban, hogy ez megteszi a hatását.

A Ludas-halomtól Mindszentig tartó aszfalt komoly lelki és fizikai kihívás még így ősszel is, sok-sok kérdőjellel…

Mindszenten az operatőrök kedvükre forgathattak, nagyon vártuk már mindannyian a Tiszakanyár utáni újabb tiszai átkelést, ezúttal a mindszenti kompnál. Szép volt, hűvös, de kellemes időben tehettük meg, hogy aztán egy utolsó nekirugaszkodással a Tisza gátjáról lekanyarodva a levelényi egyenesen eljussak az ópusztaszeri emlékpark széléhez, hogy a csapat ifjú tagjaival együtt fussunk be az emlékműhöz.

A befutóra megérkeztek hugiék és édesanyám is, így igazi baráti és családi összejövetellé vált az utolsó km.

A lábamat egyelőre sikerült elnémítani, ám az csak holnap derül ki, hogy ideiglenesen vagy végleg…

Szarvas Mátyás

 

Békéscsabán a Fiume Hotel előtt

 

A csapat Gádoros mellett a hajnali pirkadatban

 

Pirkadati átkelés a síneken

 

Napfelkelte Árpádhalom előtt

 

Árpádhalmi bélyegzés

 

Árpádhalom után

 

Nagymágocs előtt

 

Cipőcsere

 

Nagymágocsra érkezve

 

A gyönyörű nagymágocsi templom

 

Pecsételés után a kastélynál

 

Bújócska Nagymágocs után

 

Bencivel Ótompaháton

 

Gábor és Gyuszi munka közben

 

Beszélgetés Tompaháton

 

Bencivel Tompahát után

 

Egy kicsit pihennem kell

 

Sárkerülgetés

 

Ördöngős után

 

Mindszentre érkezve

 

Gyönggyel a mindszenti kompon

 

Átkelés után

 

Az első lépések a Duna-Tisza közén

 

Egy remek kis csapat fogadott Ópusztaszer előtt

 

Az Emlékparkban

 

Cél 61 km után- Gyuszkó, Dávid, Bence, jómagam, a kicsi Bálint, a nagyobbik
Bálint, de legfőképpen a szülinapos Kincső

 

Egy kis beszélgetés Gyuszival

 

Még a nyújtást is figyelik

 

Itt a vége!

 

25. nap - október 16.: Túrkeve – Eperjes

27. nap - október 18.: Ópusztaszer – Ruzsa