34. nap – Felsőszenterzsébet – Halogy

Főoldal/Beszámolók/34. nap – Felsőszenterzsébet – Halogy

34. nap – Felsőszenterzsébet – Halogy

“Van valami, amit egy IGAZI politikus megtanulhat egy extrém vállalkozást végrehajtótól: a lemondást…”

Sziasztok,

mennyi minden történt ma…Igazából valamennyiről örömmel lemondtam volna. Helyesebben majdnem valamennyiről.
Ebből sejthetitek, hogy nem mind arany, ami fénylik…
Azért az sokat elárul a mai napról, hogy rengeteget haladtam az Őrségi Nemzeti Park területén. Korábbi versenyek, túrák, edzések futásai mind-mind visszaköszöntek, csodás élmény volt még a szürke időjárás ellenére is itt csatangolni.
Velemér már a korábbi kéktúráink során is elvarázsolt, most sem volt ez másként. Döbbenetes csönd sok-sok órán keresztül, volt időm és lehetőségem egybe olvadni a tájjal. Egyedül a csaholó kutyák zavartak, kirángattak a belső világomból. A Ritási-dombra való kapaszkodás, a geodéziai toronyból Szlovénia felé tekintés, aztán az ereszkedés Magyarszombatfára a színes erdőben felejthetetlen óra volt.Őriszentpéter, az Őrség “fővárosa” még mindig a régi.
A Papszertől Hegyhátszentmártonig tartó hosszú, magányos szakasz igazi belső pihenés volt, utána a sűrűn váltakozó települések és látványosságok már a nap végét sejttették…
Igazán későn érkeztem meg mai szálláshelyünkre, ennek oka az volt, hogy Halogyról, ahonnan korábban semmilyen támogatást nem kaptunk, még átfutottam az aszfaltúton és az erdőn, szántókon át Nádasdra, ahol egy fantasztikus polgármester, Karvalits István támogatását élvezhettük. István, TE IS csodás ember vagy, nagyon köszönöm kis csapatom nevében emberségedet, segítőkészségedet, támogatásodat!!!!:-))))))
No, altatni ma sem kell, különösen úgy, hogy megtörtént az, amit nem akartam, amire eddig (is) nagyon figyeltem: megsérültem…
A reggeli, kilátóból való ereszkedés közben a sűrű avar alatt a jobb lábammal vizet, tócsát fogtam, a bal combom hátul kissé belenyekkent ebbe…Rettenetesen fájt egész nap, lassabb lettem, rövidebbeket léptem, nem volt az igazi. Most estére K.O., nem ígérek semmit holnapra…

Azt azonban köszönöm, hogy figyeltetek rám, ismét!

Holnap Kemeneshát, Alpokalja, vegyes terep, hogy utána megérkezzünk majd a Kőszegi-hegység lábaihoz, az Alpokaljára…

2020-11-11T19:39:09+00:002020.11.10.|Beszámolók|
Go to Top