26. nap – Kéleshalom – Ósükösd

Főoldal/Beszámolók/26. nap – Kéleshalom – Ósükösd

26. nap – Kéleshalom – Ósükösd

Sziasztok,

most már tudom, hogy a teljesítőképesség határát csak az képes átlépni, aki az apró lépések útját választja.
A határok csak fokozatosan tolhatók ki, lépésről lépésre.
Ha tudom, hogy A és B lehetségesek, akkor C is lehetségessé válik.
Nem véletlenül ez a saját szakmai oldalam egyik kezdőképe.
Nagyon komoly tapasztalatokon nyugszik.
S még egy üzenet: hiába a legmerészebb gondolat, hiába azonosul az ember tökéletesen az elképzelésével, ha hiányzik belőle a kitartás.”

“Kezdjük a végén: megvan a napok kétharmada. Jajjj, de könnyű ezt leírni…! Csak ÉN tudom, legalábbis extrém vállalkozásom vonatkozásában, milyen könnyű leírni ezt a kijelentő mondatot. Ténynek tény, ám ami mögötte van…
Kőkemény meló. Nem kell ezért sajnálni engem, senki nem kényszerített ide, ebbe az állapotba, én magam jöttem. Ám pontosan azért, hogy sok dolgot megmutassak nagyon sok embernek…
Valaki azt mondta, innentől már meglesz. Fogalmam sincs róla, meglesz-e. Ugyan ki tudja? Minden egyes nap egy új kihívás, új veszély, új üzenet…
Így vágtam neki a ma reggelnek is. De hogyan….
Még egyszer köszönjük tegnap esti vendéglátóinknak, főként Klucsics Csabinak a nyitottságot, önzetlenséget…Sok ilyen embert kívánok körétek is!!!!
A hajnal ismét rosszul indult, komoly dupla munkát adva új kísérőimnek, Rékának és Gyuszinak. Egyszerűen nem világított a két tompított izzónk a hajnali sötétben. Először biztosítékra gondoltunk, később derült ki a szinte hihetetlen: mindkét első városi izzónk egyszerre szállt el. Sötétben akartunk indulni, hogy Kéleshamáról folytassam a tegnap befejezett utat, így azonban minden csúszott…Gyusziék saját autója mögé beállva araszoltunk el Kéleshalma központjáig, ám komoly késéssel…Megbeszéltem kísérőimmel az A, a B, a C tervet, aztán én bevetettem magamat a homok világába, ott hagyva őket a problémával. Igazi vizsgafeladat volt:-).
Már a Hajósi-pincéknél jártam, amikor jött a hír: Jánoshalmán megoldódott a probléma egy remek embernek köszönhetően. A bakonycsernyei Szvitek Barnához hasonlóan itt is gyémántra leltünk!!! Köszönjük!!!
Már Sükösd előtt jártam, amikor a megoldás híre megérkezett, én addig is komoly átlag tempót diktálva faltam a km-eket.
Sükösd után a Szent Anna – kápolna, majd Ósükösd következett, ám olyan jól haladtam, hogy megbeszéltük: irány Baja a Duna gátján, innen már csak aszfalton kellett haladnom. Nyugodt tempó, még időben érkezés Bajára, spórolás holnapra, bélyegzés a szinte megtalálhatatlan Bajai átkelésnél (mekkora pénzkidobás, pénzmosás ez a sok funkciót nem magában rejtő “épület” (300 millió Ft – a Balatonnál tudnánk példákat mutatni, mit adnak-vesznek az emberek ennyi pénzért…….), de valaki biztosan jól járt…), aztán irány a szállásunk, kaja, pihenés, protokoll… Köszönjük, Gyöngy, a háttérmunkát!!!
Este még egy komoly vacsora bajai halászlével fűszerezve, aztán ájulás…
Holnap az utolsó nap az AKT-n…Hihetetlen, hogy mekkora kihívások árán, de elérkezett ez a pillanat is…Bő nyolcszáz km…13 nap alatt, ha holnap minden összejön… Csak egy önmagam számára fontos, értékes rekord: az Alföldi Kéktúra 13 nap alatt. Még számomra is hihetetlen, főleg ilyen terepviszonyok között… Köszönöm valamennyi kísérőmnek, hogy megvalósulhatott egy újabb álom!!! Befejezésként a Gemenc és a Tolnai-Sárköz, Bács-kiskunból végleg átlépve a Dunántúlra, Tolna megyébe…

Köszönöm a figyelmeteket, várlak holnap is Benneteket!

2020-11-03T07:33:59+00:002020.11.02.|Beszámolók|
Go to Top