10. nap – Kékestető – Bánkút

Főoldal/Beszámolók/10. nap – Kékestető – Bánkút

10. nap – Kékestető – Bánkút

“Komoly kihívás, ha az ember olyasmit csinál, amit még előtte senki, főleg, ha ez mások szerint lehetetlen. De ennek semmi köze a rekordhoz. Az igaz, hogy teljesítményem sokszor az emberi teljesítőképesség határán mozog, de mégsem erre vágyom: én az álmaimat szeretném átültetni a gyakorlatba.”

Sziasztok,

ha ez a Giro d’Italia lenne, akkor ezt a napot nevezhettük volna a rajt előtt a “király etapnak”. Ez azonban rendkívül fellengzős megfogalmazás szerintem, maradjunk annyiban, a paraméterek alapján ez nézett ki távban és szintkülönbségben az egyik legkeményebbnek. Elvileg 70 km, majd háromezer méter szintkülönbség – ehhez jöttek a hatodik napja tartó extrém körülmények: terepviszonyok, időjárás, kegyetlen sár időnként, szakadó eső stb.
Újabb esős, szakadó esős nap, bár nem így indult, de a jóslatok bejöttek. Sajnos. Lassan 70 óra folyamatos esőben haladás…sok mindenre gondoltam, de erre nem, hogy októberben ilyen időben kell futnom. Emlékszem, tavaly ősszel milyen csodálatos idő volt…Nekünk most ez jutott, ezzel kell főzni:-).
Sirokig Mátrabérc szemben, de becsapós, mert folyamatos a fölfelé haladás közben a vulkáni kúpok miatt. Ezzel együtt nosztalgikus órák voltak a korábbi versenyekre emlékezve. Sirokon mindig fájlalom a kihalt, pusztuló vasútállomást, emlékszem, mennyiszer szálltunk le itt a volt kéktúrásaimmal a négynapos felkészítő túrákra…Sirok, a vár után indult a “desszert”, bár Rozsnakpusztáig még viselhető volt, ám ahogyan tudtam, éreztem, innentől Szarvaskőig, majd onnan a Telekessy Vendégházig csiriz…Ezért is mondom: az igazán nehéz nap, napok nem ezek voltak minden adat ellenére, sokkal inkább az Alföldön következnek majd a sár, az egy helyre terhelés miatt.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ma remekül éreztem magam. Közel hetven órája ömlő esőben futok, ez kikezdi a legerősebb akaratot is. Nagyon kegyetlen mentális kihívás. Erőben rendben vagyok, fejben is, de egyszerűen képtelen vagyok most már visszamelegedni az esti fürdések, a meleg ágy ellenére is. Így viszem tovább a célomat nap mint nap. Őszinte kihívás.
Bélapátfalvát végre elérve a Gyári-tóig az aszfalt a Bél-kő alatt pihenés volt a rengeteg sár után. Itt elköszöntem kísérőimtől, már csak a célban találkozhattunk, nekem következett egy több órás erőltetett menet a Bükk-fennsíkra a bükki köveken át. Nagyon vártam ezt a szakaszt, de nem ilyen körülmények között. Alig váltam el Pistiéktől, nekieredt az eső és innentől kezdve végig-végig kegyetlenül zuhogott, ömlött. A látótávolság a szintemelkedéssel rohamosan csökkent,megjelent odafönt a köd is, felhő ült a Bükkön, háromszor is mellé mentem a jelnek. Különös nehézséget okozott Pes-kő, Cserepes-kő környékén a tájékozódás a köves terep miatt. A finálé Tar-kő és Bánkút között jött, elmondhatatlan módon ömlött. Végig kitartottam, hiszen azt, hogy milyen erős a célod, az mutatja meg, hogy kitartasz-e…Kitartottam. Bánkútra érve még lefutottam a síházig, ahol bélyegeztem, majd vissza a csúcsig és le az erdészházig, ahol a mai szállásunkon találkoztunk ismét Pistáékkal. Kicsit késett a kályha begyújtása, így itt ma szerintem fölraktam az i-re a pontot meghűlés ügyében…Hideg volt, bár a fürdés ezt némileg kompenzálta. Ezzel együtt is nagyon köszönjük Mirkóczki Janinak és Nórinak a szállást, az étkezést!!:-)
A nap utolsó órái a melegedéssel, néhány gondolat megírásával telnek, közben pedig közösen tervezzük a holnapi napot.

Ezt a napot, ezt a hetet sosem felejtem – rengeteg üzenetet hordozott, melyet egészen biztosan tovább fogok adni a lehető legtöbb embernek!

Köszönöm, hogy ma sem voltam egyedül! Időnként gondoltam rátok, vajon milyen lehet “kívülről” megélni ezt, vissza tudom-e adni a nehézségeket, a pozitív gondolatokat az akadályokkal együtt.

Szép estét, jó pihenést Nektek!

2020-10-17T20:00:26+00:002020.10.17.|Beszámolók|
Go to Top