3. nap - szeptember 24.: Nagyesztergár – Csókakő

(60,5 km, 1.230 méter szintkülönbség)

 

"Én az álmaimat szeretném átültetni a gyakorlatba - s amikor csak lehet, a természetben."

 

A harmadik nap. Ez mindig kritikus szokott lenni egy új, az átlagosnál nagyobb terhelésnél. Kíváncsi voltam, vajon így lesz-e ez ma is.

A szokásos öt órai ébredés után hamar a rajt helyszínén voltunk Nagyesztergárban, hogy folytassuk a magunk elé tűzött cél lépésről lépésre történő megvalósítását. A mai napra sem ígértek sokkal hűvösebbet a meteorológusok, így még ezt is be kellett kalkulálni.
Kora reggel furcsa volt fázni, de azért jólesett az előző két napi nagyon nagy meleg után. A Bakonynána utáni, az operatőrökkel a Római-fürdőnél tett kitérőnknél pedig kifejezetten hideg volt, ám a látvány mindenért kárpótolt minket. Mivel volt víz a Gaja-patakban, különösen szép látványt nyújtott a szurdok, gyönyörű felvételeket sikerült készíteni a készülő filmekhez.

A szurdok melletti ritka jelzés azért elgondolkodtató, az pedig különösen, hogy Jásdon a faluban szinte nincs is, egy kezem is sok, hogy megszámoljam ezeket…
Jásdon már ismerősként üdvözöltük Somogyiné Verát a bélyegzőhelyen, akitől tavaly gyönyörű csuhébabákat kaptunk ajándékba.
A Tésig tartó kaptató továbbra sem leányálom, így aztán jó volt a szélmalomhoz tett kitérő.
Ekkor már meleg volt, minden egyes alkalom, amikor az erdőben futhattam, megváltásként hatott.
Sajnos az ételt nem igazán kívántam, a nap végére el is éheztem egy kicsit, de tudom, hogy az első héten sok mindent ki kell bírjak, hogy összerakjam a szervezetemet, a testemet. Nem fájt ma semmim, inkább egyfajta általános gyengeség, tompaság volt rajtam, amit már jó lenne feledni, ám tudom, hogy türelmesnek, nagyon odafigyelőnek kell lennem önmagammal szemben.

Csőszpuszta, Kisgyón után Bakonykútiban megpróbáltam megtölteni magam energiával, ami aztán majdnem a mai célig ki is tartott. Fehérvárcsurgó szép látvány volt a víztározóval, akárcsak a Gaja-patak völgye kicsivel később. Bodajkra átbukva már megpillanthattam a Móri-árok túlsó oldalán a mai végcélt, Csókakő várát, ahová negyed négykor érkeztem meg. Az utolsó, a faluban végigvezető kemény kaptatón azért megborultam egy kicsit a hirtelen előbújó és tűző nap miatt, így nem tiltakoztam a célba érkezéskor…

Fárasztó, de nagyon szép nap volt, melyen a táv leküzdése mellett sokat dolgoztunk Gyuszival és Gáborral – hasznosan.
Szállásunk Móron az Öregprés Fogadóban volt, melyet az étkezéssel együtt ezúton is tisztelettel megköszönünk!
Sajnos nagyon rövidek a délutánok, az esték, kevés az idő a regenerálódásra, de mégis megpróbáljuk a lehetetlent! Tudjátok: semmi sem az!!

Köszönöm, köszönjük a jelzéseiteket, figyelmeteket, jókívánságaitokat, melyek rengeteg erőt adnak mindig a következő napra!!

S a végén a legfontosabb: köszönöm a páromnak, társamnak, részemnek, Gyöngynek azt az óriási munkát, amelyet a szervezés, az előkészítés során, majd most, immár a futás alatt nap mint nap, óráról-órára végez! Nélküle ez a történet nem lenne az, ami! Köszönöm, nagyon hálás vagyok érte, akárcsak a csapat többi tagja, bízom benne, lesz elég energiája végigvinni ezt az óriási koordináló munkát!!!

Szarvas Mátyás

 

Indulás előtt Zircen

 

Bélyegzés után Bakonynánál

 

A Római-fürdőhöz indulva

 

A Római-fürdőhöz tartva

 

Gyuszival és Gáborral a Római-fürdőnél

 

Az egyik tési szélmalomnál

 

Tést elhagyva

 

Bélyegzés Csőszpusztán

 

Kisgyónpusztán

 

Bakonykútiba érve

 

Bakonykútiból kifelé tartva

 

A Becsali büfénél Fehérvárcsurgón

 

A büfé bejáratánál

 

Dolgoznak a fiúk a víztározó partjánál

 

Gáborral és Gyuszival

 

A Gaja-patak völgyében

 

Csókakő váránál

 

2. nap - szeptember 23.: Kab-hegy – Nagyesztergár

4. nap - szeptember 25.: Csókakő – Tornyópuszta