10. nap - október 1.: Cserhátsurány – Mátraszentistván
(55,6 km, 1.970 méter szintkülönbség)
"Minél nagyobb a csapat, annál nehezebb az összjáték." |
Sziasztok!
A legnehezebb napok egyike, távolságban is, de szintben különösen. Fejben tiszteltem ezt a csütörtököt, de mentálisan nagyon is készültem rá, mert tudtam, hogy nagy „csata” lesz.
Felhős volt az égbolt, ezért lassan pirkadt, kicsit később tudtam indulni, mint ahogyan szerettem volna, de ez nem befolyásolta a napot. Ma a Cserhát maradék részét kellett legyűrni és alaposan ’belekóstolni’ a Mátrába. Nógrádsipek felé tartva a kéken kora reggel egyszer csak szembetaláltam magam két puskacsővel, nem volt éppen vicces a hajnali szürkületben. A vadászok szerint nem éppen életbiztosítás szarvasbőgés idején az erdőben mászkálni… Mivel erről nekem is volt véleményem, ezen elpolemizáltunk egy kicsit s amíg gondolkodtam, hirtelen meg is érkeztem Nógrádsipekre, ahol a reggeli bélyegzés után kevertem a faluban egy keveset.
Megtalálva a helyes utat, bevetettem magam az erdőbe, hogy Hollókő irányába haladjak. Egyre szintesebbé vált az útvonal, ami időnként lassított, de kilenc órára megérkeztem Hollókőre. Itt egy kis muníció és energia magamhoz vétele után nekivágtam a Cserhát utolsó szakaszának.
A tepkei részen már rendesen folyt rólam a víz, bár futáshoz tökéletes volt az idő: nem sütött a nap és húsz fok alatt volt a hőmérséklet. Nagybárkány előtt már a hegyen várt a stáb a kamerákkal, a faluban néhány perc pihenő és egy nagyobb kaptató után már a sámsonházi geológiai feltárásnál voltam. Gyusziéktól a falu végén, a Szálláska-völgy bejáratánál váltam el, és amíg ők Szentkút felé vették az irányt, jómagam Mátraverebély irányába haladtam.
Itt a vasúti megállóhelyen pecsételés, aztán fél kettő után következtek a Mátra első, nem is akármilyen emelkedői: a cél az Ágasvári-turistaház volt. Egy komolyabb fáradtság itt tört rám fölfelé, nem volt könnyű átküzdenem magamat ezen, de végül három órakor már a turistaház zárt ajtajánál voltam. Bélyegző sem volt, de sikerült kerítenem egyet, mint kiderült, már a tizennegyediket lopták el rövid idő alatt…Sajnos, ez is Magyarország, értelmet nem szabad keresni ebben…
Mátraszentistván felé futva az utolsó öt km-en komoly meglepetésben volt részem, mert Gyöngy jött velem szemben, így az utolsó kilométereket nem egyedül tettem meg és ez hihetetlenül jólesett, mert ekkor már elég fáradt voltam, energiailag kiürült a szervezetem. Köszönöm a páromnak azt, hogy a folyamatos szervezési teendők mellett még erre is maradt figyelme, energiája!!
Négy óra előtt néhány perccel voltunk a mai célban, a mátraszentistváni 3Patak Panzióban. Nagyon hálásak vagyunk Péternek és Gabinak a szállásért és a remek vacsoráért, külön köszönet Valikának, aki ez utóbbit elkészítette, rajtuk valóban nem múlt a vállalkozásunk sikere!
Este a beszámoló elkészítése után Gyuszival igyekeztünk az utóbbi négy nap fotóit átküldeni Attilának, melyet az elmúlt napokban technikai okok miatt nem tudtunk megtenni.
Korán pihentünk le a holnapi nagy szintkülönbségű mátrai nap előtt. Fáradtnak érzem magam és a sorozatos nagy szintkülönbség miatt most nehezebben megy a regenerálódás is…
Szarvas Mátyás

Indulás előtt Cserhátsurányban

Nógrádsipek előtt

Nógrádsipek utcáin

A hollókői vár alatt

A várnál

Nagybárkány központjában

Bélyegzés a polgármesteri hivatalnál

A nagybárkányi templom látképe

Az első pillantás a Mátrára

Sámsonházán

Mátraverebély fölött

Riport a Mátra lábánál

Mátraszentistván előtt
9. nap - szeptember 30.: Felsőpetény – Cserhátsurány
11. nap - október 2.: Mátraszentistván – Szarvaskő